Közösségünk kulturális életének fellendítése, majdan fenntartása városi szinten egy fontos feladat. Szeretnénk erről is pár…
KOBZIK-HEIM ZITA képviselőjelöltünk személyes sorai
Kérem, hogy fogadjanak tőlem pár személyes gondolatot, miért indulok képviselőnek.
Mert úgy látom, hogy elfogyott a szív és a tűz Zsámbék vezetéséből.
Zsámbékon születtem és itt is nőttem fel, itt élek a mai napig, pedig tehetném másképp is, de szenvedélyesen szeretem ezt a helyet. Gyerekkoromban a Romi körül számháborúztunk, később pedig ott gyűltünk össze az általános iskolai barátokkal. Akkor még nem kellett belépőt fizetni, így csak leültünk a tövében és beszélgettünk. Nemcsak egy templom és műemlék volt nekem, mint ahogyan sok zsámbékinak sem, hanem egy lenyűgöző közösségi tér, ahol összegyűlhetünk. Éppen ezért én meghallottam a kétségbeesett hangokat, akik így szeretik és így óvnák a Romtemplomot, ebben a formájában. Nem támogatom az újjáépítését, én az állagmegóvásra teszem a voksot. A jelenlegi szépségéért szeretik az emberek, ezt minden szinten jó lenne, ha végre meghallanák!
Veszélyben érzem azt a helyet, ahol én a legboldogabb voltam/vagyok.
Arra gondoltam, hogy mit tenne ilyenkor az édesapám, Heim László? Kiállna az elveiért? A válasz egyértelmű volt!
Azt kérdezték tőlem az interneten, miért az édesapámra hivatkozok a bemutatkozásomban? Azért, mert a jó példát elsajátítjuk, a jó példát látjuk és tanuljuk. És én tőle tanultam.
Attól az embertől, aki nemcsak képviselő volt Zsámbékon, de szakmájának köszönhetően számtalan épületnél segédkezett társadalmi munkában. Sváb gyökereit mindig is tisztelve segített a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak is. Rekonstruálta többedmagával a Szent Háromság kápolnát a határban, részt vett a Német Közösségi Ház megépítésében, a Szent Vendel Sváb Tájház állapotának visszaállításában és minden évben lefestette a kereszteket. Mindig elment Wettenbergbe a partnerkapcsolati találkozókra, jelen volt a programokon. De az óvoda, a bölcsőde, a könyvtár, a zeneiskola is mindig fordulhatott hozzá, hiszen jószívvel adakozott. Annyit adott magából önzetlenül, hogy ez a példa teremtette meg bennem az elhatározást, itt az idő, hogy én is adjak!
De mit tudok én hozzátenni egy önkormányzat működéséhez?
Azt hiszem, hogy nem is keveset! A szaktudásomat és azt, hogy már 25 éve dolgozom közigazgatásban, ezért sokévnyi szakmai tapasztalat áll a hátam mögött, amelyet tanulással fejlesztettem tovább. A közigazgatás arra tanított meg, hogy a jogszabályi kereteket betartva küzdjünk a kitűzött célért.
Mert mi is a cél? Zsámbék vonzó kisváros legyen, amely kiemelkedik a környező települések közül! Hogyan érhetjük el ezt újra?
Nagy szerepet játszik ebben a jól megtervezett költségvetés, a Kormány által meghirdetett pályázatok elnyerése.
Mi az elsődleges lépés? A tervezés, aztán az anyagi háttér megteremtése, majd pedig a kivitelezés.
Mit hiányolnak a Zsámbéki lakosok?
A tájékoztatást a pályázatok elnyeréséről, felhasználhatóságáról és az elszámolás átláthatóságát.
Az a véleményem, hogy a lakosságot be kell vonni, közösen kell dönteni Zsámbék fejlesztéséről, jövőképének kialakításáról. Hogyan lehet leginkább bevonni őket? Gyakran megtartott közmeghallgatásokkal és fórumokkal, méltó párbeszéddel és nyitott fülekkel, de leginkább az értő szívvel.
Szeretnék segíteni a zárkerti ingatlanokban élőknek, akik eldöntötték, hogy itt szeretnének letelepedni, vagy akiknek régóta otthona, hiszen ők is ide adóznak, amelyből a települést fejleszteni lehet.
Szeretnék segíteni a lakóparkokban élőknek, hogy közösen megoldjuk a felvetülő problémákat. Zsámbék enorm mértékű fejlődésen ment keresztül az utóbbi időben és ez új igényeket teremtett.
Empatikus személynek tartom magam, aki mindig szívesen segített másoknak, másokon. Az önkormányzatnak mindig van lehetősége arra, hogy megoldást találjon a problémákra, csak akarni kell!
Az elmúlt években rendszeresen adakoztam, támogattam szegény családokat, rászorulókat, és ezt a szokásomat a jövőben is szeretném megtartani. Mindig, mindenbe beleteszem az energiám és tűzön, vízen átmegyek egy célért, nem ismerek megalkuvást.
Az empátiámhoz köthető, és szeretném megemlíteni, az állatok iránti szeretetem. Nekem jelenleg mentett kutyáim vannak, ennek következtében rendszeresen támogatom az állatmenhelyeket. Sokszor szerveztem gyűjtés számukra. A férjem jóvoltából a lovas sportok is elnyerték a szívemet. Az elmúlt években volt szerencsém rengeteg lovas programon résztvenni, amely mindig emelte egy település színvonalát. Így erre is kiemelt figyelmet szeretnék fordítani, hiszen a környéknek komoly hagyományai vannak e téren is.
A kisállatok esetében pedig támogatom az ivartalanítási akciókat. Szeretnék egy megfelelő programot kidolgozni a kóbor állatok elhelyezésére és segítő kezet nyújtani azoknak, akik már jelenleg is foglalkoznak ezzel Zsámbékon.
Jelenleg is azt vallom, hogy a szívből jövő segítség soha nem vész el.
Szavazzanak rám/ránk, az EZSMF csapatára június 9-én, ha szeretnék, hogy segítsek/segítsünk a változásban!